Véletlenül védőpajzsot csináltunk a Föld köré
Rádióadások és nagyerejű részecskék kölcsönhatása alkalmi pajzsot generált a bolygó körül, mely véd minket a veszélyes űrbéli jelenségektől.
 |
| forrás: NASA |
Ha legközelebb valaki azt mondja neked, hogy buborékban élsz, nyugodtan vágj vissza azzal, hogy mind abban élünk!
Két NASA űrszonda egy mesterséges buborékot fedezett fel a Föld körül, mely akkor alakul ki, ha földi rádiójelek kölcsönhatásba lépnek az űrből érkező töltött részecskékkel. Védőernyőt képezve megóv minket olyan veszélyes űridőjárási jelenségektől, mint a napkitörések.
Földünknek már eleve van egy védőburka, a magnetoszféra. A NASA által felfedezett buborék az emberi technológia és a természet kölcsönhatásának véletlenszerű eredménye. Mikor rádión kommunikálunk például a vízfelszín alatt tartózkodó tengeralattjárókkal, akkor nagyon alacsony frekvenciájú (VLF=very low frequency) jeleket küldünk földi adókról. A rádióhullámok egy része eljut a Föld légkörébe, sőt azon is túl, ahol hatást fejtenek ki az ott tartózkodó szubatomi részecskékre. Néha ez a kölcsönhatás egy olyan határréteget képez, melyet a Föld körüli pályán keringő űrjárművek is észlelnek.
A buborék felfedezése egy 2012-es, Van Allen-övre vonatkozó kutatásnak köszönhető. Az eredményekről a Space Science Journalban publikált cikkben olvashatunk (egy kis érdekesség, hogy a szerzők között magyar kutatók is vannak). A tudósok szerint a mesterséges buborék külső határa majdnem teljesen rásimul a Van Allen-öv belső oldalára, ami azt feltételezi, hogy a VLF hullámok képesek kifelé szorítani a Napból érkező részecskéket. A műholdak adatai szerint az öv belső határa jelenleg jóval távolabb van a földfelszíntől mint az 1960-as években, mikor még kevesebb VLF adás volt. A kutatók azt gyanítják, hogy ha nem használnánk nagyon alacsony frekvenciát, akkor a Van Allen-öv is közelebb húzódna.
 |
| forrás: NASA/SOHO |
A kutatók úgy gondolják, a buborék segíthet megóvni a Földet a napkitörésektől, melyek során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, vagy koronakidobódástól, mikor forró plazma lövell a bolygóközi térbe. Mindkét esemény részecskéket juttathat a Föld atmoszférájába, mely gátolhatja a rádióhulláokat és túltöltheti az elektromos hálózatot.
A burok mindemellett kitágítja az emberiség hatósugarát ezen kis szeletében az univerzumnak. A technológia már számtalan módon hagyott nyomot a Föld arculatán: folyószabályozás, erdőirtás, és ózonlyuk formájában. A ‘60-as évek elején az amerikai hadsereg már megpróbált egy mesterséges buborékot létrehozni milliárdnyi hajszálvékony rézdrót föld körüli pályára bocsátásával. Abban reménykedtek, hogy az anyag majd egy gyűrűt formál a bolygó körül és megóvja országuk kommunikációs rendszereit -melyeknek sarkalatos szerepe volt a szovjetek elleni harcban- a napviharokkal szemben. Mondanom sem kell, hogy nem sikerült. A kulcs, úgy tűnik, az univerzum közbelépése lett.
forrás: Marina Koren, The Atlantic
Írta: Gabi
