I have lived a thousand lives...Part 1 - Metal Gear

Forrás: Maja-Lisa Kehlet Hansen / Sony

"I have lived a thousand lives and I've loved a thousand loves. I've walked on distant worlds and seen the end of time. Because I play video games." - George R.R. Martin után szabadon

Ennek a cikknek a megírásáig bele sem gondoltam, hogy már több, mint húsz éve volt amikor bátyám elém tárta a játékkonzolok világát. Akkoriban másfél méter magas hóból gyúrtam a sárgarépa orrút, és imádtam a markom szorításában megolvadt barackos calippót. Szokásom volt a testvérem redőnnyel elsötétített szobájában való ücsörögés abban a bizonyos skandináv fotelben amiről, a mai napig úgy gondolom, hogy a legtökéletesebb az órákig tartó tv előtti gubbasztáshoz. Az oldalamon gőzölgő jázmin tea kellemes kiegészítője volt a férfi kuckót körbe lengő klasszikus Old Spice fűszeres illatának. A minimális házimunkát, és kötelezők olvasását leszámítva semmi más dolgom nem volt...azokra az időkre mostanában irigy vagyok. 

A PlayStationre készült játékok felfedezésének időszaka alatt iskolából hazafelé csak az járt az eszemben, hogy minél előbb a kezeim között érezhessem azt a bizonyos fekete kontrollert, aminek alakja úgy simult a tenyerembe, ahogyan ma az autó kormánykereke. Minél többet játszottam, annál ügyesebb lettem, és ez végül sikerélményekhez vezetett: gond nélkül kaszáltam az ellenséget, az angol nyelvű játékoknál a folyamatos szótárazásom ellenére is gyorsan haladt előre a történet, a Boss Fightok alkalmával egyre többször maradtak el a dühkitörések. A kezdetben kihívást jelentő játékok idővel unalmassá, könnyen kiszámíthatóvá váltak, ami azt eredményezte, hogy érdeklődésem a komolyabb gondolkodást igénylő, komplex cselekménnyel rendelkező, dinamikus történetekre irányult. Így ismerkedtem meg azokkal a játékokkal, amikről a jelen írással elstartolt cikksorozatomban írok majd nektek, és melyeket szívesen ajánlok minden kezdő, haladó és profi konzolosnak. 

Mostanáig volt szerencsém kipróbálni több játékgépet is: Harmadik generációs Nintendo, Play Station 1-4, Xbox 365, Nintendo Wii. A Play Station 5 még várat magára, de hamarosan kipipálhatom azt is. Amúgy a konzolok világában szerintem kétféle ember létezik, az Xbox lover és a PS lover. Én a mai napig Team PS-ben játszom.  

Forrás: Sean MCcabe

Na, de miért is jó játszani? Azt a klisét, miszerint a videójátékok haszontalanok, és elbutítják a játékost, már nem egyszer a tudomány is megcáfolta. A Max-Planck-Gesellcshaft független non-profit kutatóhálózat és a berlini Charité Egyetem tanulmánya szerint a videójáték javíthatja a szürkeállományt, finomítja a tanult és a veleszületett képességeket, valamint olyan agyi területekre lehet hatással, amik az emlékezőképességért, a térbeli tájékozódásért és a motorikus képességekért felelnek. Egy másik tanulmány szerint az egészségre is jó hatással van, fájdalomcsillapítóként is hathat és csökkenti a szorongást. Mindezt követően, vágjunk is bele!

❗Az alábbi leírás nem teljeskörű, és az én saját tapasztalataimon alapul.❗

A cikksorozat részei olyan játékokra fókuszálnak, amelyek megváltoztatták nemcsak a gamer nézeteimet, de a körülöttem lévő világhoz, emberekhez való hozzáállásomat is. Segítettek bizonyos akadályok leküzdésében, fejlesztették gondolkodásmódomat és ráerősítettek a folyamatos önképzés fontosságára. 

METAL GEAR sorozat

Ennek a játéknak köszönhetően kezdtem el airsoftozni és military scifit olvasni. 

A sorozat tíz játéka egy öt és fél évtizedet átívelő történetet ábrázol, a Hidegháború legveszélyesebb éveitől a közeljövőig. A tíz rész közül négy előtörténet, Big Boss bőrébe bújva, évtizedekkel az eredeti Metal Gear eseményei előtt. Az eredeti, 1987-ben, a Hidegháború alatt megjelent Metal Gear a katonák keleti és nyugati politikusok általi manipulációjáról szól, és az ezt kontrázó "Outer Heaven" eszményéről: egy ország politika nélkül. Folytatása, az 1990-ben megjelent "Metal Gear 2: Solid Snake" a Hidegháború végén jelent meg, és kibővítette a politikai fondorlat, csatatéri etika, katonai történelem és a hadviselés negatív hatásainak témáival. A sorozat átfogó témái a "genetika, génmanipuláció, filozófia, érzék, béke, bosszú, faj és cenzúra", illetve, hogy az embereket hogyan befolyásolják ezek a tényezők.

Az eposz a játéktörténelem egyik legjelentősebb darabja, igazi úttörője a lopakodós játék műfajnak, ahol a karakter eleinte egy fegyverrel, és egyedül halad végig a játékon, hogy teljesítse a küldetését. Alkotója Hideo Kojima, fejlesztője és kiadója pedig a Konami. A sorozat első része, a Metal Gear, ami eredetileg egy modern katonai küzdelmeket tartalmazó akciójátéknak indult, 1987-ben (flopilemez kora) jelent meg Japánban az MSX2-re (akár egy arcade játék). Érdekesség, hogy az eredeti Japán verzió 116 codec rádió üzenetéből csak 86 került át az európai kiadásba.

Codec rádió üzenet a játékból

Mára több mint 41.5 millió példányt adtak el a sorozat részeiből. A Metal Gear világa egy alternatív univerzum, saját wikipediával, fandommal, könyvekkel, és ki tudja még mi minden mással.

A játékos Solid Snake, a különleges erők egyik katonája. Feladata, hogy megtalálja a sorozat nevét adó szuperfegyvert, a bipedális, járó tankot, a "Metal Gear-t", amely képes nukleáris fegyverek kilövésére. Kevés olyan konzolos van, akit ne nyernének meg a filmszerű összekötő jelenetek, szövevényes történeti szálak, szokatlan humor, filozófia és politikai témák kifejtése. Egyes részek számos díjat nyertek el, más médiumokra is adaptálták, mint például képregényekre  és rádiójátékokra. Hamarosan megkezdik a filmre adaptálást is. Eddig olyan rendezők mutattak érdeklődést a film rendezése iránt, mint Quentin Tarantino, de végleges stáblistát még senki sem látott. Annyi viszont biztos, hogy Oscar Isaac fogja játszani Snake karakterét. 

Érdekességként megemlítem, hogy Solid Snake karakterét a John Carpenter alkotta Menekülés New Yorkból című film hőse, Snake Plissken inspirálta. 

Na de térjünk a lényegre! 👇

Alábbiakban a fővonalas MGS játékokról egy pár szó. 

Figyelem, SPOILERes részek következnek!

1987

Metal Gear 

Solid Snake titkosügynök behatol az Outer Heaven elnevezésű zsoldosbázisra, hogy utánajárjon kollégája, Grey Fox eltűnésének. Főnöke, Big Boss rádión keresztül segíti, végül ráakad a Metal Gearre. Hatástalanítani akarja, ám az ellenség mintha tudná mit tervez...Snake végül megsemmisíti a Metal Geart, Big Bossról pedig kiderül, hogy ő mozgatja az összeesküvés szálait. Legvégül Snake összecsap áruló főnökével. 

1990

Metal Gear 2: Solid Snake 

 

Solid Snake Zanzibárföld belsejébe hatol be, célja egy biológus kimentése, ám akciója közben ráakad egy újabb Metal Gear-projektre. Snake elpusztítja a fegyvert, megöli az áruló Grey Foxot és ismét megküzd Big Bossal. 

1998

Metal Gear Solid

A lopakodó játékok műfajteremtője, amivel Kojima és csapata gyökeresen megreformálta az akció-videójátékokat, a velük szemben támasztott elvárásokkal együtt. 

Solid Snake-nek szuperügynökök sorát kell kiiktatnia: Liquid Snake-et, Revolver Ocelot-ot, Psycho Mantis-t és Sniper Wolf-ot. Minden szereplő egyedi és eredeti, az elnevezéseik igazán találóak. Kojima magasra tette a mércét. A világépítés alapjai szikla szilárdak, a benne kúszó-mászó karakterek egytől egyig hiánypótló személyiségek. Fordulatos ponyvavilág, horror és tragédia viszik előre a dramaturgiát. Főhősünk végül kivégzi a biomechanikus vagy egyszerűen csak pszichopata ellenségeit az új Metal Gearrel együtt. A játék viszont folytatódik. És nem is akárhogy. 

2001

Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty

Sok helyen negatívan vélekednek a sorozat innen következő részeiről és/vagy koherens egészéről. Ha engem kérdeztek, akkor azok a kritikák csak kukacoskodások. Most érkezünk el arra a pontra, hogy a grafika minősége részről-részre hatványozottan javul, a karakterek elmélyülnek és rálátást kapunk a bonyolult és összetett háttéreseményekre. 

Metal Gear Rayt ellopja a visszatérő Revolver Ocelot, majd ugrunk 2 évet és egy új főhőst kapunk, Raident, aki egy olajfúrótorony-komplexum "Big Shell" elleni terrortámadás elhárításán dolgozik. Kiderül, hogy a Big Shell valójában egy szuperkatona-képző, és egy új fejlesztésű Metal Geart rászabadítanak Manhattanre. Raiden közben parancsba kapja, hogy ölje meg Solidus Snake-et, Solid és Liquid Snake testvérét. 

2004

Metal Gear Solid 3: Snake Eater

"Fantasztikus, nagyívű, fantáziadús, gyakran hátborzongató sztori, szenzációs ellenfelekkel, elképesztő 'set piece"-ekkel." - Wostry Ferenc IGN

Ezzel a résszel Kojima létrehozta a széria csúcspontját, egy modern klasszikust, amelynek minden valamire való konzol játék gyűjteményben ott a helye. A Snake Eater a hidegháborús időkben játszódik, főszereplője Naked Snake, akinek főnöke, Boss (csak így) átáll a kommunistákhoz. Snake-nek kell levadásznia. 

Először át kell verekedeni magát Boss II. világháborús Cobra-egységén, aztán a Volgin elnevezésű pszichopata ruszki ügynököt kell eltennie láb alól, végül szembe kell néznie magával Boss-szal is. Erre a leszámolásra egy fehér liliomokkal teli mezőn kerül sor. Miután végez ellenfelével, Snake új nevet kap, ő lesz Big Boss: a széria eredeti főgonosza, aki harminc évvel később majd Solid Snake ellensége lesz. 

2008

Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots

A mostanra nyugdíjba vonult Solid Snake visszatér. Az egész játék alatt a lopakodáson van a hangsúly, és az idő közben összegyűjtött fegyverek tuningolásán. Snake elintéz egy pár ellenfelet, aztán visszatér a Metal Gear Solid helyszínére, ahol ő és Liquid Snake az első két játék gearjeivel felszerelve folytatják útjukat. A mitológia olyan korábbi szereplői is felbukkannak, mint Psycho Mantis. A köztes jelenetek hosszúak, de megéri türelmesen végignézni őket, mert mind hozzáad a történethez. Habár abban is biztos vagyok, hogy csak a rajongók fogják tudni ténylegesen értékelni őket. A fináléban újabb összecsapás Liquiddel, majd felbukkan a korábban halottnak hitt Big Boss is.  

2014

Metal Gear Solid: Ground Zeroes & Metal Gear Solid V 🔞

Az utolsó két részt érdemes egyben említeni, mert a Ground Zeros a Metal Gear Solid V előzményeit taglalja.

A Konami küszöbére szorult Kojima csapat egy olyan, mechanizmusok szempontjából überelhetetlen, nyitott világú játékot alkotott, amiben lopakodós-akciós játékmenet szempontjából végbevihetsz bármit, ami csak az eszedbe jut. Egy igazi mestermű, ami korábban nem látott megoldásokat alkalmaz, és végre megelevenedik a Kojima Production által létrehozott multiplatform engine, a Fox Enigine is, amely motor olyan grafikát villant, hogy azt akár a korai nextgen játékok is megirigyelhetnék. 

Big Boss kommandóakcióinak helyszínein végképp csak a fantáziád szab határt a bujkálás és gyilkolás különböző változatainak. Ha pedig megpihennél, akkor visszavonulhatsz a gigantikus Anyabázisra, amely egy Sim City módjára fejleszthető fúrótorony-monstrum. 

A romantikus szál, a történet kihagyhatatlan része. 

A sorozatban több romantikusnak nevezhető szál is megjelenik, amelyek elemzése egy külön cikket érdemelne. Én most pár mondat kíséretében kiemelném azokat - a teljesség igénye nélkül -, amelyeket kifejezetten érdekesnek, jól felépítettnek gondolok: 

Meryl és Johnny

Meryl Silverburg & Johnny Sasaki (Girlboss és Akiba a malewife). Meryl a Rat Patrol Team 01 hadtest parancsnoka. Johnny a Rat Patrol Team 01 egyik tagja. 

Meryl karaktere eredetileg olyan lett volna, mint Matildáé a Leon a profiban, de ezt a koncepciót elvetették, mert az MGS sorozat karakteralkotója, Yoji Shinkawa nem igen tudta elképzelni a kilenc éves lányt egy Desert Eagel-el a kezében. Hozzá teszem, egyet értek. A komolyabb lőfegyverek mellett nem egy éles pisztoly is megfordult már a kezemben, és biztosan állítom, hogy a DE-t nem kérném ismét, köszönöm.  

Johnny "Akiba" beceneve Tokió Akihabra kerületére utal, amely zsúfolásig van elektronikai cikkeket, mangát, animét és más olyan termékeket árusító üzletekkel, amelyek az otaku szubkultúra számára készültek. Meryl és Johnny az MGS 4 alatt jönnek össze, a játék végén összeházasodnak. Sok boldogságot nekik! 

Rose és Jack egy bevetés alatti rádiózás közben 

Rosemary & Raiden (Rose és White Devil). Rose hírszerzési adatelemző, Raiden, a.k.a. "Jack the Ripper", egy Libériai-Amerikai, aki gyerekkatonából lett különleges katona, majd az MSC (Maverick Security Consulting Inc.) egy kiborg tagja. A páros 2007, április 30-án találkozott először New Yorkban, a Federal Hall előtti téren, amikor egy csapat középkorú japán nő megkérdezte Rose-t, hogy King Kong melyik épületre mászott fel a filmben. A nő azt válaszolta, hogy valószínüleg a Chrysler felhőkarcolóra. Jack (Raiden) áthallotta a beszélgetést és odaszólt, hogy téved, mert az Empire State Buildingre mászott fel. Olyan sokáig vitatkoztak az ügyön, hogy a túristák úgy döntöttek távoznak. Rose és Jack végül elmentek a Felhőkarcoló Múzeumba hogy megnézzék kinek volt igaza, de mire odaértek a múzeum bezárt, így elváltak útjaik. 

Egy héttel később kiderült, hogy mind a ketten ugyanazon a katonai bázison dolgoznak. Aznap, amikor újra találkoztak a pár elment az első randevújára az Empire State Buildingbe, majd Rose lakásán megnézték a King Kongot. Az ezt követő két évben Rose, Jack után kémkedett és folyamatosan jelentett róla a Patriotoknak. Minden megpróbáltatás ellenére kapcsolatuk igaz szerelemmel végződik, összeházasodnak és egy gyermekük is születik. 

EVA és John 

EVA & Naked Snake (Big Mama és Big Boss).
EVA, más néven Tatyana, majd később Matka Pluku, Naked Snake-el együtt harcolt a Snake Eater hadművelet alatt. KGB ügynöknek adta ki magát, de valójában kémként dolgozott a Kínaiaknak. A későbbi Solid Snake és Liquid Snake béranyja. Big Boss valódi neve John, a.k.a. "The Man Who Sold the World" a katonai különleges erők és zsoldosok parancsnoka. Ő alapította az amerikai FOXHOUND-ot, és másokkal közösen a Patriotokat, majd később Outer Heaven-t és a Zanzibárföldi bázist. Egész életében azon dolgozott, hogy egy igazi katonai nemzetet hozzon létre. Big Boss Liquid Snake és Solid Snake genetikai apja. 

A játék zenéje

Az első két játék zenéjének producerei Mizutani Iku, Takenoucsi Sigehiro és Furukava Motoaki. Az MGS-hez Kojima egy olyan zenei aláfestést képzelt el, ami a játék tempójához alkalmazkodik és nem egyszerűen csak vált az előre felvett zenék között. A főbb részek (MGS 2-4) zenéinek szerzője Harry Gregson-Williams egyenesen Hans Zimmer stúdiójából.

 

Egyelőre ennyit az MGS-ről. A cikksorozat következő részében a Fallout világáról írok majd nektek.

 

Írta: Vilja Flanders

Forrás: A cikkben megjelölteken felül https://hu.wikipedia.org/wiki/Metal_Gear