Bakancslista: Scifi könyvek, amiket szerintünk egyszer az életben mindenkinek el kell olvasnia.
A bakancslistát a Zsoldos Péter-díjat elnyert regényekkel indítjuk, és negyed évente fogjuk bővíteni, illetve frissíteni.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A rettenthetetlen időjárőrök újabb küldetésre indulnak. Betelepítik-e a vikingek Amerikát 500 évvel Kolombusz előtt, s mi lesz ennek hatása a világtörténelemre? Miért omlik össze a Korita Szektauralom 4479-ben, s elmenekült vezetői mit terveznek a krétakorban? Sikerül-e a Nagy Péter vagy a Csang Csien elleni merénylet, s mi lesz ennek hatása az írott történelemre? Miért hívják az Egyesült Államok fővárosát Új-Amszterdamnak? Lehet, hogy egy európai állam nagy formátumú királyának megmagyarázhatatlan felgyógyulása az oka, akit úgy hívnak: Mathias Rex? Egy kiugrott, fanatikus időügynök a felelős a civilizációt pusztító összes járványért? Párhuzamos valóságok, paradoxonok, rejtelmek és kalandok olyan idővonalakról, amelyek összességét talán csak a történelem megváltoztathatatlanságára vigyázó Szolgálat legendás ügynökei képesek áttekinteni. Vigyázat! Ha az időutazást valaha felfedezik, akkor már most is van!
A nem túlságosan távoli jövőben járunk. A végtelen kaukázusi háború két veteránja, Lonya és Bogdán együtt néznek szembe azzal, hogy a hatalomvágy és ostobaság végül elhozta a Földre a technológiai szingularitást: öntudatra ébredt és átvette az emberiség fölötti írányítást az elektronikus személyiség. A korábbi sötét víziókkal szemben azonban az Őrző látszólag nem törekszik az emberiség elpusztítására, hanem éppen ellenkezőleg, valamiféle utópiát kezd fölépíteni a bolygón. Semmi sem a régi többé a Földön. Nincs pénz, politika, háború, szegénység és gazdagság: az Őrző mindenütt jelenvalósága garantálja a rendszer építését és stabilitását. A két egykori barát hamarosan ellentétes oldalon találja magát: míg Lonya az Őrző szövetségeseként az új rendszer felépítésén munkálkodik, Bogdán megszállottan halad végső célja felé, mely nem más, mint az Őrző elpusztítása.
A 2005. év Galaktika közönségdíjas írója regényében elvisz minket a XXVI. század túlnépesedéstől fuldokló Földjére. Egy olyan világ diagnózisát tárja elénk, ahol évszázadok óta halálos bűnnek számít a betegség, és szigorú szabályok határozzák meg, meddig élhet egy ember. A társadalom vezető csoportja, az orvosok, a gyors halál biztosítására tesznek morbid „Hipokratészi” esküt. A regény fehérköpenyes hőse , Phyl Macao, lélegzetelállító és egyben meghökkentő kalandok sokaságán keresztül jut el önzésének szűkre szabott korlátaiból egészen a csillagos égig. Mert a túlnépesdés csökkentését még erőszakos módszerekkel is elérni képtelen, de hatalmához a végletekig ragaszkodó orvosi kaszt elől a menekülésnek csak egy útját látja: benépesíthető új világok meghódítását. A lakosság könyörtelen dezinficiálásán, érzelmes szerelmeken és izgalmas cyberkalandokon keresztül vezet a jobb életet keresők útja az ígéret csillaga felé.
Anthony Sheenard:
Sötétség előtt (Mysterious Universe: Bowman-trilógia 1.)
Vigyázat!
Cselekményleírást tartalmaz.
A 2366. évben járunk. Párizs mellett, egy kietlen és mérgezett földdarab közepén egy politikailag súlytalan gyülekezet él, amelynek vezetője, Nathan Gillian csodákat képes tenni. Nathan ügyesen egyensúlyoz a világi hatalmasságok és az egyházfők között, s hogy a hatalom birtokosainak kegyét elnyerje, néha eltűnik egy-egy titkos szeánszot levezetni. Ám az egyik éjszaka, egy ilyen szeánszon, a Novus Ordo Seclorum egy oligarchája előtt riasztó esemény következik be, és a közösségnek menekülnie kell a Földről. A cél a távoli Alchiba egyik bolygója. Valaki vagy valakik azonban még ezt a kivonulást is meg szeretnék akadályozni. A hatalmi harcok következtében szinte mindenki belesodródik az ügybe: a Konföderációs Hírszerzéstől kezdve a Szentszéken át az időutazásokat felügyelő rejtélyes Katedrálisig bezáróan. Ám a résztvevők szándékai ismeretlenek…
Anthony Sheenard:
Városalapítók
Vigyázat!
Cselekményleírást tartalmaz.
Nemzedékeket szállító űrhajó szeli a kozmoszt, hogy elérje kijelölt célját. Minden rendben megy, mígnem segélykérő jeleket észlelnek egy felderíthetelen bolygóról. A világűrnek ezen a tájékán viszont még sosem járt ember, a bolygónak neve sincs, hideg és kietlen, légkör nélküli. Az űrhajó leszáll a bajba jutottak megmentésére, ám legnagyobb meglepetésükre támadás zúdul rájuk… Kik a támadók? Miféle lények azok, akik figyelmeztetés nélkül támadnak a segítségükre sietőknek? És vajon mit akarnak? A harc egyre hevesebb lesz, ám ők ott maradnak, hogy kiderítsék kik hívták őket és miért. Aztán belekeverednek egy reménytelen háborúba amelyből talán nem szadabulhatnak soha többé…
Bálint Endre: A
programozó könyve
Miután egy
fiatal fiú bámulatos módon programozói álláshoz jut egy kutatóintézetben,
világhírű matematikusok között különös helyzetekbe keveredik, furcsa
problémákba botlik. Kíváncsiságtól és szerelemtől vezérelve, egy
ismeretlenségbe burkolózó, titokzatos internetes figura, Joysteen segítségével
átvergődik a helyzeteken, ám veszély leselkedik, melynek mibenléte csak kevesek
által ismert. A kalandok a valószerűség határain túl és a realitással
összefonódva is játszódnak, szokatlan elbeszélés-szövedéket képezve. Nehéz
egyetlen kategóriába sorolni ezt a regényt. Sci-fi, hisz szereplői zöme egy
valódi matematikai probléma, a Collatz-sejtés megoldásán fáradozik illetve
fáradozott, az előzmények az első atombombáig nyúlnak vissza, sőt a XIII.
századba. Egy titkos projekt révén pedig a háttérben felsejlik a földönkívüliek
árnya, ám hogy e történetben mi háttér és mi lényeg, nem is olyan magától
értetődő. Kibontakoznak egy bűnügyi történet körvonalai is, és hősünk
tapasztalatokat gyűjt a szerelem széles skáláján. A fellángoló érzelem hatására
mind elszántabban folytatja a reménytelennek, ám nem veszélytelennek tűnő
kutatást. Sikerül-e fellelni a címbéli, hőn áhított könyvet, amelyben minden
helyzetre található útmutatás, s talán a Collatz-sejtés megoldása is
kiolvasható? Kicsoda Joysteen, és miért oly segítőkész? Létezik-e a Programozó?
S ha mindezekre választ kaptunk, még mindig marad meglepődni való egészen e
szépen megírt mű utolsó oldaláig. Megnyugtatásul: programozói és matematikai
ismeretek csak kismértékben és közérthető formában szerepelnek, ne riasszanak
el senkit e szórakoztató, egyszersmind elgondolkodtató regény elolvasásától.
Vigyázat!
Cselekményleírást tartalmaz.
A galaxist immár egyetlen hatalom uralja: a könyörtelen egyházi rendre épülő Mennyei Jeruzsálem. Őszentsége jól felszerelt csillagflottákkal és keresztes seregekkel tartja fenn az emberlakta világok törékeny rendjét, minden erőforrást a Szent Küldetésekre fordítva. Ezek célja, megtalálni a Földön másodszor is megjelenő, majd nyomtalanul eltűnő teremtményt, aki Megváltónak nevezi magát, és az általa írt Könyvet, mely remélhetően választ ad az emberiség valamennyi égető kérdésére. Történetünk hőse egyik nap még sötét múltjával háta mögött készül pappá avatására, s másnap már egy titkos expedíció parancsnokaként, Őszentsége hadihajójának fedélzetén száguld a galaxis pereme felé, ahol egy csaknem lakatlan, elszigetelt bolygón kell kibogoznia az ott történt rejtélyes események szálait. Az út odáig azonban számos meglepetést tartogat, csakúgy, mint az idegen planéta, melynek felszínén egyetlen építmény tornyosul, egy ismeretlen civilizáció által emelt gigászi piramis.
A távoli jövőben járunk, amikor a Föld már lakhatatlan, a világhatalmak azonban számos háborút és katasztrófát követően sem változtak. Két birodalom uralja a Naprendszert: a pénz vezérelte Demokrácia és az önkényuralmi Háló Birodalom, a köztük található bányászkolóniák és telepek sorsa pedig jobbára attól függ, melyikhez vannak közelebb. Az ember sokat változott: bár a faj továbbra is előszeretettel harcol és hódít, a populációjának zöme elvesztette kapcsolatát a beszéddel és a nyelvvel, a kommunikáció vizuális módon történik. Él azonban egy nép a két birodalom közt félúton, egy mesterséges bolygón, ami továbbra sem felejtette el a nyelvét, és igéje olyan erővel bír, hogy egyesek mámorító drogként, mások fegyverként tekintenek rá.
Brandon Hackett:
Eldobható testek
2338-ban a Föld
már csak egy emlék. A világ Melvin Kadeknek, a Naprendszer leggazdagabb
emberének és az emberi civilizáció megmentőjének jövőjét követi. A
Naptevékenység drasztikus megváltozásának fenyegetése miatt a milliárdos
technológiai befektető még évszázadokkal korábban meghirdette az Exodust, azt
az elképesztő léptékű űrprojektet, amelynek révén az emberiség a Jupiter és a
Szaturnusz lakhatóvá tett holdjaira, valamint több ezer aszteroida belsejébe
tervezett mesterséges életterekbe költözött. Vireni Orlando ügyésznő azonban
arra készül, hogy letartóztassa a mindenki által hősként ünnepelt Kadeket, mert
szerinte köze van a Földet felperzselő és lakhatatlanná tevő
szupernapkitörésekhez, ami a bolygón maradt milliárdnyi ember halálához is
vezetett. Az áldozatok egy része ráadásul digitalizált, újhumán tudatként most
visszatért, élükön egy rendkívüli vezetővel, aki eldobható testek formájában
egy olyan, újfajta technológiát terjeszt el a világban, amely lehetővé teszi,
hogy bárki megszabaduljon a test évezredes börtönéből, és ezáltal legyőzze a
halált, az emberiség utolsó ellenségét. A korlátok nélküli, halhatatlan létezés
csábítása viszont alapjaiban forgatja fel a Naprendszert.
2117-ben a Föld lakossága tizenötmilliárd fő: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd idegen fajú, más néven xeno. A gazdasági, környezeti és politikai káoszba süllyedt bolygót vízhiány, nyomor és helyi háborúk tépázzák. A lakosság a migrátorok, egy magasan fejlett idegen civilizáció uralma alatt szenved, akik féreglyukak ezrei révén három másik xenovilággal kapcsolták össze, és kényszerítették egymásra a különböző kultúrákat. A túlnépesedett Spektrum bolygón ötvenmilliárd, alkotási kényszerben élő firka nyomorog, az energiazabáló hidrák a fagyott holdjuk jégrétege alatti óceánban élnek, amelyet azonban a mélybe süllyesztett, sugárzó atomhulladék-temetők egyre forróbbá tesznek, míg az egykor fejlett, mára azonban haldokló ostoros faj utolsó képviselői lassan elfelejtik, kik ők valójában, és az ősi bolygójuk maradványaiból épített aszteroidalánc mélyén múltjuk emlékeit kutatják. Dr. Olga Ballard, az idegen kultúrákat tanulmányozó xenológusnő egy olyan összeesküvés közepébe csöppen, amely során nagy szükség van a szakértelmére és tudására. Xenókkal kell együttműködnie, és a legapróbb félreértések is katasztrófához vezethetnek. Idegen civilizációkon és különleges világokon átívelő csillagközi utazásra indul, melynek végén súlyos válaszok és kegyetlen döntések várnak rá.
Brandon
Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról
2028: az Ugrásnak
nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli
pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali
országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd. A
pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a
genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai
szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a
mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert
saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja. Eközben a világot
titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra
keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld
jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát.
Csepregi Tamás: Szintetikus
álom
Vigyázat!
Cselekményleírást tartalmaz.
2081-ben a
Pest-Buda Agglomerátum Rt. falai között nyolcmillió ember éli mindennapjait. A
zsúfolt tömbházak szerencsétlenjeit és a védett körzetek kiváltságosait egy
világ választja el egymástól, mégis mindannyian a város foglyai. A mindenható
Rt. évtizedekkel ezelőtt az utolsó pillanatban mentette meg a társadalmat a
pusztulástól, és az újabb katasztrófát elkerülendő, vasmarokkal tartja kezében
az irányítást. Az emberek egyszerre vágyják és félik a falakon túli, ismeretlen
világot, miközben a túlélésért küzdenek. A népességet megtizedelő kórral a
rettegett Szolgálat veszi fel a harcot, az Rt. irányította rendőrség pedig
egyszerre próbálja ellenőrzés alatt tartani a punk-bandák összecsapásaitól
hangos körzeteket, és a cenzúrázott Hálót kijátszó adat-jackek földalatti szervezetét.
A Kínai Legitim Körzet menedzserklánjai égbetörő üvegpalotáik biztonságából
figyelik, ahogy a XXII. század felé közeledve Pest-Buda lassan elemészti
önmagát. A cyber-noir hangulatát megragadó kötetben kilenc történetet
olvashatunk a jövő Pest-Budájának fülledt, fémszagú éjszakáiból és monszun
áztatta utcáiról, ahol az emberi sorsok apró áramkörök módjára fonódnak egybe,
és ahol a véletlen és a végzet közötti határ elmosódni látszik.
Harrison
Fawcett: A katedrális legendája
A XXII. század
csúcsfegyverzetével felszerelt elitkommandó áll az ókori Róma kapui előtt, hogy
harcba szálljon a várost megszálló földönkívüli armadával, amely olyan
természetfölötti és mentális hatalommal bír, ami alapján Kerwin ezredes és
intervenciós csapatának tagjai joggal hihetik, hogy a pokol rettenetes
seregeivel kerültek szembe, s a harc tétje nem pusztán az emberiség jövője,
hanem tulajdon sorsuk, üdvösség vagy kárhozat…
A
Katedrális-ciklus önálló regényként is olvasható második kötetében megelvenedik
Néró császár kora, az ókori Róma hétköznapjai, a korahajnalig tartó lakomák,
véres gladiátorküzdelmek, a látványos kocsiversenyek színpompás világa,
szerelem, gyűlölködés, ármány, s mindaz olyan lebilincselő, érdekes módon,
ahogy a szerzőn kívül csak nagyon kevesen tudják megmutatni.
Kovács Ákos: Az
Áradás Krónikája (Vágyálmok ligája 2.)
Vajon meddig
tűrik a fejlettebb létformák az emberek öncélú, ártó cselekedeteit?
Sikerülhet-e egy tizenhat éves lánynak megmenteni az emberiség jövőjét? A
sci-fi és a kalandregény műfaját ötvöző regény sok humorral beszél az emberi
természet örök kérdéseiről. Az önállóan és a szerző előző könyvének, a Vágyálmok
ligájának folytatásaként is olvasható regényben feltárul a távoli jövő
disztópikus világa annak minden ellentmondásosságával.
Mit tegyünk, ha már nem tudunk megbirkózni az éghajlatváltozással? Építsünk hatalmas időgépeket, amelyeken az emberiség a távoli jövő Földjére költözhet – olyan korokba, ahol a bolygó már begyógyította sebeit, és a termékeny szűzföldeket csak birtokba kell venni. Kezdetét veszi az emberiség legnagyobb kalandja, ám hamar kiderül: nem mindenkinek ugyanaz a célja az új világokkal…
Három kisember,
egy paleontológusnő, egy újságíró és egy bárénekesnő sorsa fonódik össze a
Keringés korokon átívelő világában, ahol új társadalmi kísérletek csapnak össze
a pénz hatalmával, és a benyújtott számlákért olykor évmilliók múlva fizetjük
meg az árat.
Leonard Banister: A
kék bölcső
Az emberiség már
nem a Föld nevű bolygón él, hanem Alloydison. Ismeretlen és ésszel
felfoghatatlan távolságban egykori bölcsőjétől, melyet Kopernikus és Galilei
vélt ismerni egykor. Néhány bátor férfi a távoli jövőben felfedező útra indul
térben és időben egyaránt. Fel akarják lebbenteni a fátylat a múltjuk elől,
amelyet sötét homály rejt. A legfőbb kérdés: képes-e az ember megbírkózni az
ősei által évszázadokkal korábban elkövetett bűnökkel, lehetséges-e, s miként
jóvátenni azokat, gyógyírt keresni a lelkekben lüktető sebekre? A választ
keresve az időjáték hősei – és persze az olvasó – nemcsak az új élettér,
Alloydis világával és hétköznapjaival ismerkednek meg, hanem vérfagyasztó
kalandokon esnek át. Az űrben lejátszódó harcok, bukások és felemelkedések
szereplőivé válnak, megismerik a börtönbolygón robotoló galaktikus rabszolga és
a győzelme hadvezér sorsát is. De az emberek megmaradnak embernek:
tisztességükkel, bátorságukkal, – és igen – esendőségükkel, és persze
kiírthatatlan hatalomvágyukkal együtt. A káprázatos felkészültségű szerző,
Leonard Banister neve nem cseng ismeretlenül a magyar olvasó előtt: A taraj
című regénye korábban nagy sikert aratott az olvasóközönség körében. Biztosra
vehető, hogy ez a tudományos-fantasztikus kalandregénye, amely egyben írói
remeklés is, hasonló babérokra számíthat.
Béri Balogh
András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel
kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele
együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És
ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része. A kormány maradéka azonnal
kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé,
kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli
irányt nyeri meg, egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva
indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész
emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval
kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül
felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon. Az
apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába
juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk,
meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát,
vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai
leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N
után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb
világvégével kombinálva.
Ennek a műnek –
láss csodát, kedves Olvasó! – mi magyarok vagyunk az igazi hősei.
Találékonyságunk, könnyed természetünk menti meg Európát, rángatja ki a bajból
az Egyesült Államokat és szédíti meg a másfél évtized múlva gazdasági csodát
produkáló mongolokat. Ugyanis mi fedezzük föl és készítjük el 2022-ben az első
működő Mesterséges Intelligenciát, ami – vagy aki – jóságos, könnyed humorú
mogulként dirigálja az egész emberiséget. A Mesterséges Intelligenciára
természetesen minden nagyhatalomnak fáj a foga, és szinte elképzelhetetlen
leleményességgel igyekszik megszerezni magának. Az Agydobás ennek az olykor
abszurd, máskor groteszk, burleszkszerűen kacagtató küzdelemnek a hiteles
krónikája.
Overtoun
makulátlan, fehér épületei között nem nő egy árva fűszál sem. A természet és az
ember harmóniája a ködös múlt homályába veszett, az állatok nem kívánatos
lények, a város polgárai pedig irtóznak mindentől, ami a földben terem. Rany, a
tízéves kislány mindig is kívülállónak érezte magát Overtounban. Legszívesebben
elrejtőzne az emberek elől egy sötét szobában, ahol egymagában lehet. Épp úgy,
ahogy az a hányattatott sorsú kutya, akinek minden nap küzdelem az életben
maradásért, és akivel hamarosan Rany sorsa is összefonódik.A Korcsok megrázó
utazásra hív az 5. évezredbe, ahol a messzi múlt emlékei még mindig kísértenek,
és feje tetejére állítanak mindent, amit Rany addig igaznak vélt Overtounról.
A történet a jövőben játszódik, de a ma emberéhez szól. A csillagközi háború lélegzetállító eseményei közben kibontakozó szerelem a mindenkori emberi értékekre mutat rá, és bizonyságot kapunk arról, hogy a lélek örök és halhatatlan, a valóság pedig azzá lesz amivé teremtjük.
Szélesi
Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben
„Az isteneknek
nem a vér a fontos, hanem maga a cselekedet. A világ körforgásának fenntartása
múlik az áldozaton. Akiknek a vér és a hús kell csupán, azok az emberekre
akaszkodó démonok és szörnyek. Minótaurosznak nem azért áldoztak szüzeket Kréta
szigetén, hogy a nap felkeljen vagy az elvetett búza terméssé érjen. Neki hús
és vér kellett. Nem isten volt, csak egy szörnyeteg. Akárcsak a mi lényünk a
hajtóműben. Itt, a Mithrason.” A Mithras a világ leghatalmasabb emberalkotta
űrhajója. Azzal a küldetéssel indul útnak a csillagközi térben, hogy
száznegyvenezer utasával egy új bolygóra menekítse az emberi fajt. Ám a sok
évtizedes utazás során a hajó gépházában életre kel egy titokzatos szörnyeteg,
melynek éhségét minden hónapban csak gyermekáldozattal lehet csillapítani. Nathan
Evans, a Mithras orvosgenetikusa vezeti a laboratóriumot, ahol az áldozatra
szánt klóngyermekeket előállítják. Évek óta dolgozik a legteljesebb
elszigeteltségben. Munkája lassan tönkreteszi minden emberi kapcsolatát. Amikor
pedig az egyik klón a megszokottól eltérő módon kezd fejlődni, az egész űrhajó,
sőt talán az egész emberiség sorsa veszélybe kerül…
